Europa: Valami történik a krumplival
A 2018-at megelőző 15 évben megtriplázódott a burgonya ára a magyar piacokon és boltokban, ráadásul évről évre kevesebb burgonya terem Magyarországon. De nemcsak Magyarországon, hanem az egész Európai Unióban és még a hagyományosan legnagyobb termelő
A burgonya olyan, mint a tuba. Csak akkor vesszük észre, ha nincs a rezesbandában
– egy magyar burgonyatermelő gazda (forrás: Burgonya Világ).
Az Index olvasóit eléggé felzaklatta, amikor nemrég megírtuk, hogy idén nagyjából legfeljebb február elejéig elfogy a magyar krumpli, és innentől kezdve a következő termés boltokba kerüléséig importot kell enni. Az áruk származási helyére nagyon odafigyelő olvasóinkat már nem érhette nagy újdonságként ez a jelenség, ahogy az is feltűnhetett minden burgonyavásárlónak, hogy a krumpli ára a többi élelmiszerhez képest az elmúlt években jóval meredekebben nőtt.
Mielőtt azonban az okokra térnénk, nézzük meg, hogy pontosan mi történt a magyar krumplival az elmúlt években. Az első ábránkon látható, hogy a hatvanas évektől kezdve a magyar burgonyatermelés leépült: amíg a hatvanas években még évi 2-3 millió tonnát is megtermelt a magyar mezőgazdaság, a 2000-es évek elejére fokozatosan évi 1 millió tonna alá csökkent az éves termelés, 2017-ben pedig már csak 341 ezer tonna volt
A KSH adatai alapján a vetésterület is jelentősen csökkent: a negyvenes évek közepén még 315 ezer hektáron termesztettek az országban burgonyát, tavaly már csak 14,7 ezer hektáron, bár a termésátlag csaknem ötszörösére nőtt.
És bár a fogyasztás is csökkent, azért nem annyira radikálisan, mint ahogy a termesztés. Az ábrán látszik, hogy a kilencvenes évek elején még csaknem másfélszer annyi krumplit evett meg évente átlagosan a lakosság, mint tavaly, amikor nagyjából 30 kiló volt az egy főre eső fogyasztás.
Fuente: https://index.hu/gazdasag/2019/02/21/burgonya_zoldseg_mezogazdasag_export_dragulas_eu_klimavaltozas/
