Hungria: Hogyan reagálhatnak a klímaváltozásra a burgonyatermelők

A 2018-at megelőző másfél évtizedben megháromszorozódott a burgonya ára hazánkban, és évről évre kevesebb krumpli terem hazánkban, miközben a termőterületek száma is csökken. A szakemberek szerint a klímaváltozás okozta időjárási szélsőségek sokkhatásként érik a növényeket, ami új feladat elé állítja a termelőket.

Hanich Gábor olaszfalui krumplitermesztő elmondta, a klímaváltozás jelenségei közül leginkább a szélsőséges időjárás nehezíti meg a gazdák dolgát. Kiemelte, a kiszámíthatatlan időjárás a krumplitermés mennyiségére és minőségére is hat. A növény a meleget jobban elviseli, mint a hirtelen lezúduló, intenzív csapadékot vagy a hosszan tartó aszályt, mondja a gazdálkodó. A felmelegedés egyelőre nem okoz gondot a bakonyi termőterületeken, ahol jó néhány fokkal alacsonyabb az átlaghőmérséklet, mint például Veszprémben. A csapadékhiány nagyobb gond, mert míg az Alföldön öntözési rendszer működik a krumpliföldeken, addig a bakonyi termelőknél – részint a domborzati viszonyok miatt – ez elég ritka.

A változásra stressztűrőbb növények választásával reagálhatnak a termesztők, ugyanakkor a szigorodó szabályok miatt egyre kevesebb növényvédő szer közül választhatnak, ami a kórokozók terjedésével is járhat, hívta fel a figyelmet a krumplitermelő, aki családjával hat hektáron gazdálkodik Olaszfalu határában.

Hanich Gábor szerint a várhatóan fokozódó éghajlatváltozási jelenségekre a talaj vízháztartásának javításával reagálhatnak a termelők. A Bakonyban lévő agyagosabb, jó vízháztartású talaj esetén erre megvan minden reményük. Elmondta, ahhoz, hogy a jövőben is biztonságos és kiszámítható legyen a termésmennyiség, a gazdálkodók altalajlazítással, zöldtrágyázással és szerves trágya kijuttatásával tehetnek sokat, e módszerekkel megfelelő lehet a talaj vízháztartása és táp­anyag-ellátottsága.