Húngaro: Borús a magyar burgonyaágazat jövője

A Thúry-iskolában tartott szakmai rendezvényen előadások és keszthelyi burgonyafajtákból készült ételek kóstolója várta az érdeklődőket.

A fórumnak az Ezerarcú burgonya a dödölle fővárosában címet adták a szervezők. A szakmai programon a keszthelyi nemesítésű krumplifajták megismertetése és termesztésük elősegítése mellett a burgonyaágazat fellendítésének lehetőségei is szerepet kaptak. Magyarországon évente 400-450 ezer tonna étkezési burgonyára van szükség, ennek egyre nagyobb része, jelenleg mintegy 20%-a az import. A rendezvényen elhangzott, mintegy 20 éves lejtmenetben van a magyarországi burgonyatermesztés, ennek egyik oka a termőföldcsökkenés.

Egyre gazdaságtalanabb a termesztés, kevesen tudnak öntözött körülmények között, jó minőségű terméket versenyképes áron, alacsony önköltségen előállítani, így veszít versenyképességéből a hazai burgonyatermesztés az importtal szemben. Ez alapvetően abból fakad, hogy nem öntöznek, hiszen drága, talán hamarosan a kormányzat változtat a támogatási rendszeren, és többen tudnak majd öntözni. A másik fő probléma a nem megfelelő minőségű vetőburgonyának a használata. A termőterület több mint 80%-án gyakorlatilag ellenőrizetlen minőségű, senki által nem minősített, „idézőjelbe tett vetőburgonyát” ültetnek csak a gazdák, amelyek egészségi állapota nem felel meg az elvárásoknak - mondta el Polgár Zsolt, a Keszthelyi Burgonyáért Egyesület elnöke.

A szakmai nap zárásaként természetesen kóstoló is volt, az ételek a burgonya sokféle elkészítési lehetőségét mutatták be.

– Ez egy olyan alapanyag, amelyet úgymond csak megvásárolunk. A mai napot ezért külön a burgonyának szenteltük, hiszen olyan menüsort készítettünk, amelynek minden eleme tartalmaz burgonyát - fogalmazott Varga Tünde, a Thúry-iskola szakoktatója. Az étkekhez háromféle keszthelyi nemesítésű burgonyát használtak. Elhangzott, a Balatoni rózsa, a Botond és a Hópehely fajtájú krumplinak nemcsak kiváló a gasztronómiai értéke, hanem könnyen termeszthető is.