Hungría: Magasra szökött a burgonya és a hagyma ára

 A szabadföldiszamóca-termesztőkre rájár a rúd a májusi, egyszerre lehulló sok csapadék miatt. Heti három-négy szedés helyett jó, ha kétszer le tudják szedni a földi epret. A mennyiség is kevesebb a szürke- és fehérpenész miatti rothadás következtében.

A tavasz kezdetekor a kilónként 1500-2000 forintos, fóliás újburgonya kuriózumnak számított. A vásárlók a békéscsabai piacon inkább a magyar hónapos (piros) retket, újhagymát, paprikát és paradicsomot keresték. A primőröket, miként eddig, most is rendszerint megyei termelőktől szerzik be a kereskedők.

– Nagyot változott a zöldségpiac egy-két hónap alatt, a magyar óburgonya, vöröshagyma és káposzta lényegében elfogyott, így az importkínálat erősödött, és ez magasabb árakat hozott – ecsetelte Ragács Tamás, a békéscsabai Mezőker Kft. zöldség- és gyümölcsosztályának vezetője.

– A magyar (környékünkön az orosházi, szentesi, szegedi) paradicsom ára magasról indult, de az akkori árban benne volt a termelők magasabb költsége is, főként a fűtésnél. Ma már elérhetőbb áron kapható a paradicsom, igaz, ahhoz még drága, hogy most készítsünk belőle lecsót, a magyar paprika sem elég olcsó ehhez. Néhány darabot érdemes vásárolni, már az illatuk is vonzóbb a külföldinél, nem beszélve az ízükről.

Paulik István kondorosi egyéni vállalkozó kiemelte, az elmúlt 15 évben a környéken a 15 esztendővel ezelőtti 4-5 százalékára esett vissza a burgonyatermesztés, ő is csak két hektáron termel krumplit, hagyományos fajtát.

Nagy a növény kézimunkaerő-igénye, nem kellően morzsalékos a talaj, így kézzel kell felszedni a termést. A forróság és a megfelelő vegyszerhatás hiánya miatt – utóbbi okát nem tudjuk – kevesebb és gyengébb minőségű burgonya termett tavaly. Mindenki igyekezett frissiben értékesíteni az áruját, hiszen az átvételi ár csaknem duplája volt a 2017-esnek. Megjelent most a fóliás újburgonya is, mely drágább, mint az óburgonya, és leginkább petrezselymes, illetve sült krumpli készítésére alkalmas.

Földesi István kamuti gazda hangsúlyozta, Magyarország nem önellátó vöröshagymából, általában januárig tart ki a hazai portéka, de a gyengébb termés miatt ez a legtöbb helyen október végére elfogyott. Egyre ismertebb és elismertebb a közép-békési hagyma. Hat-nyolc éve kezdődött el a termesztés újbóli felélesztése Békésben. Kamuton és Muronyban 200, Dombegyházon 50, Újkígyóson 20-25, Békésen, Dobozon és Békéscsabán mintegy 20 hektáron termelnek vöröshagymát, és máshol is vannak kisebb területek. A megyében termelt hagyma az országos termesztés több mint egyötödét teszi ki, a korszerű tárolásban viszont hátrányban vagyunk a fejlett nyugat-európai országokkal szemben.

Bíznak az idei jobb termésben

Földesi István szólt arról, hogy a hagymatermesztésben az előrelépés magában foglalta a gépesítést, az infrastruktúra fejlesztését, így intenzívebb munka folyhat Békésben. Remélhetőleg az idei termés bővebb és jobb minőségű lesz a múlt évinél. Az árakat ez befolyásolja.

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke hangsúlyozta, a magyar zöldségek, gyümölcsök biztonságosabbak az importnál, mert nyomon követhetőbb, átláthatóbb az eredetük.

– Békés megye országosan is élen jár a kertészeti kultúráknál – emelte ki dr. Kulcsár László. – Örömteli, hogy egyre több településen helyi őstermelőktől, mezőgazdasági vállalkozóktól vásárolják a zöldséget, gyümölcsöt a közétkeztetéshez.

Prohászka Béla, a Mintamenza szakmai vezetője kitért arra, az iskolákban főként a tízórainál, uzsonnánál van jelen nyersen az újhagyma, a retek, a karalábé, a sárgarépa. Hőkezelés nélkül nem sérülnek a bennük lévő vitaminok, ásványi anyagok.